a végelszámolásra vonatkozó jogszabályok: 

A társaságok végelszámolási szabályait több jogszabály együttesen tartalmazza. Elsőként – mint legáltalánosabb szintű jogszabályként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (Ptk.), kell megemlíteni. A Ptk.  lényegében külön jogszabályokra utalja a kérdés részletes szabályozását.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) a végelszámolás vonatkozásában még mindig csak további általános rendelkezéseket tartalmaz, illetve az egyes cégformákra – Kkt. Bt. Kft. Zrt. – állapít meg eltérő szabályokat.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tekinthető a végelszámolások alapjogszabályának.

A végelszámolás számviteli szabályait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény tartalmazza, illetve van egy speciális jogszabály is, a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet.

AZ EGYES CÉGFORMÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 

A gazdasági társaságok végelszámolására az előbbiek szerint a Ctv. vonatkozik.

A szövetkezeteket, az európai szövetkezetet, a lakásszövetkezeteket, az európai részvénytársaságot, az erdőbirtokossági társulatot, az állami vállalatot is a vonatkozó jogszabályok alapján szintén a Ctv. alapján kell végelszámolni.

 Én most csak a gazdasági társaságokra (Kkt, Bt, Kft, Zrt) vonatkozó szabályokat szedem egy csokorba.

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (Közkereseti és Betéti társaság) 

A Tv. ezen társasági formák vonatkozásában elég szűkszavúan rendelkezik, csupán annyi rendelkezést tartalmaz, hogy a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között. (106. §)

Ezen, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében lehetőség van egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatására. (114 §.)

Jogi személyiségű gazdasági társaságokra (Kft, Zrt) vonatkozó külön rendelkezések 

Ezen társasági formák esetében a törvény bővebben szabályoz. 

Kft. és Zrt. esetében a végelszámolás elhatározásához a taggyűlés illetve a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (Gt. 165.§/1/, 277.§)

Ha a végelszámolás megindításakor a társaság törzstőkéje (alaptőkéje) még nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló jogosult a még nem teljesített befizetésekre vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni és annak teljesítését a tagoktól megkövetelni, ha arra a társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében szükség van. (Gt. 165.§/2/, 278.§/2/)

Kft. jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. (Gt. 165.§/2/)

Zrt. végelszámolása esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – a Gt. eltérő rendelkezése hiányában – a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani. Ha a részvénytársaság likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvényt bocsátott ki, a vagyon felosztásakor az elsőbbségi részvény biztosította jogokat figyelembe kell venni. (Gt. 278.§/1/)

folyt.köv.